Utoljara Szamarkandbol sikerult jelentkeznunk. Itt sikerult elkovetnem a tura elso komolyabb hibajat: ahelyett, hogy Bukhara-bol szep, jo uton 3-4 ora alatt elcsorogtunk volna Szamarkandba, es jol megnezzuk a varos nevezetes dolgait, meg a penzfeldobas elleneben is kikonyokoltem: menjunk a sivatag fele, a Turkmen hataron, mert lathatjuk a gazmezoket, es lehet homokozni.
Ebbol az jott ki, hogy jol eltevedtunk, majdnem elastuk magunkat egy megfordulasnal, es vegulis egy folyomeder mellet kitalaltunk egy vasuthoz, majd a jo utra, de ehhez elobb egy sosto medren kellett atgazolni, majd a felbontott aszfaltot kellett ugy kezzel atpakolnunk, hogy at tudjon verekedni rajta az Explorer, cserebe lattunk egy meteres leguant, epphogy nem utottuk el szegenyt. Raadasul este 5-re visszaertunk Bukharaba, kezdodhetett a laza ut Szamarkandba. Ket szek kozt a foldre. No nem baj, ettunk finom halkonzervet olivabogyoval az ut szelen, fel Michelin csillag:) Vegul mindig jobban jartunk, mint az egyik portugal csapat (mar nem is tudom, hogy a Primera vagy a Passat) 5 orara elakadtak a homokban - egy truck-al egyetemben - ennyit kellett varni, mig arra keveredett egy traktor. Orultek a sracok, hogy ilyen kocsikkal nekimennek a sivatagnak:) Egyebkent rajtunk kivul mindenki defektet is kapott, aki a sivatagot valasztotta. Nagyon jo a gumink, pedig megkapja a magaet:)
Apropo a bukharai szallason kaptunk par erdekes informaciot egy halyi arctol, aki az egyik portugal srac blogjan felbuzdulva keresett meg minket Szamarkandbol. Elmeselte peldaul, hogy miert nincs kocsilopas uzbegisztanban: 1. azonnal lezarjak a varost, igy lenyegeben mindenki lebukik 2. elso alkalommal 10 evet kap 3. masodik alakalommal kivegzik. Nekem tetszik. A masik erdekesseg az Aral to. Kiderult, hogy ha az elterelt folyуkat visszaengednek a toba, akkor nehany (max 10) ev alatt vissza tudna nyerni az eredeti teruletet. es nem az a baj, hogy nincs munka (halaszat), hanem ivoviz sincs. Arpiek a tuzoltokocsival kertek Muynaqban (ex Aral-parti varos) vmi segitseget, es fizetsegul ivovizet kertek a sracok... A visszaallitas fel sem merul, a gyapot-lazalom meg mindig tart, az embereknek - az iskolasokat is beleertve - meg mindig kotelezo gyapotszedes van, amikor eljon az ideje. Emellett az Aral alatt talalhato, egyelore gyeren kiaknazott gazmezok sem segitik az Aral visszatoltesenek ugyet. Gondoltatok volna, hogy a teruletek joreszt kinai befektetok kezeben vannak? :)
Szoval vissza Szamarkandhoz.
Az ut sivatagos hurok utani resze viszonylag nyugodt volt, leszamitva egy lakott teruletes 91km/h-s catch-et. Ezt sikerult megint ugyesen megoldanom. Megmutattam a terkepen, hogy itt autopalya van jelolve, igy a 91 nem sok:) Ezt vegulis megvettek, es be akartak hivni teazni, vegtelen kedvesek. Ezt udvariasan haritottam arra hivatkozva, hogy rally, erre mondtak, hogy akkor siessunk!:) Erdekes, hogy mennyivel mas itt az emberek idegenekhez valo hozzaallasa, mint Pesten. Ott gyanakodnak, elfordulnak, itt meg lepten nyomon teazni akarnak hivni, ami igazandibol mindig arra megy ki, hogy igyunk vodkat is, meg egyunk baranyt meg sutemenyt, es mindenkepp aludjunk ott:) Szeretik a vendeget. Szamarkandba suru sotetben erkeztunk, csak egy jo saslik vacsira volt ido, aztan alvas. Kicsit nyugos voltam, mert Szamarkandot nagyon szerettem volna megnezni, erre csak reggel jutott egy nyulfarknyi ido. Az ovaros szamomra nagy csalodas volt, van a nehany - egyebkent hatalmas es szep - nevezetesseg, fokent mecsetek, es medressa-k, de az egesz egy afrika szintu poros kaosz. Nem igy a varos ujabbik resze, ami szep, rendezett. Vegul idonk egyedul arra maradt, hogy megnezzuk Timur szobrat, valamint siremleket (sirko, eltemetve kicsit odebb van allitolag), ami egy nagyon szep epuletegyuttesben (GO'RI AMIR maqbarasi) van.
A kerites megoldas nagyon hasonlit a Taj Mahal-belire. A fekete ko Timur Lenk-e egyebkent.
Nagyjabol 10-kor nekivagtunk a Tadzsikisztanban vegzхdх napi etapnak, ami 580Km-re volt meghirdetve. ejfelre ertunk a szallasra:) Volt rossz ut, 3 oras hataratlepes ertelmetlen es megmagyarazhatatlan varasokkal, es atneztek a holminkat, beleertve, hogy meg kellett utatnunk hogy navigalunk notebookkal. Nem baj, mindenre azt kell mondani, hogy "nye panyemaju" (nem ertem), es elobb-utуbb feladjak:) Egyebkent az orosz szokincsembol mar vagy 30 szo is visszajott, ha akarok gyakorlatilag folyekonyan beszelgetek a helyiekkel - bar tudnam mirol is tulajdonkeppen:) A hataratlepes utan rogton valtottunk is penzt egy benzinkuton. A kocsi oldalan levo porba beleirtuk az adatokat: dollar, somoni (tadzsik penz, ~50Ft), rata. Megegyeztunk, leszamoltuk, mentunk. Ja, van 1,3,5,10,20-as penzuk. Harmas minek?! Innentol egyenes, akarom mondani girbegurba volt az ut a szallasig. Elertuk Dushanbe-t (fovaros, itt lesz a cel szuk 1 het mulva), majd mentunk tovabb Nurek fele, ahol allitolag a vilag legmagasabb gatja van, reggel meglatjuk. Az ut vegtelen szar, porfelhoben jovunk, es a jobb navigalas erdekeben megittam egy jo otthoni hugymeleg Gossert, mondjuk jol nem esett:( Mivel kellemesen beertunk a hegyekbe, szembesultunk azzal a problemaval, hogy az automata valtonknak koszonhetoen lenyegeben nincsen motorfekunk. Nem vicces... A gyorhajtas veszelyeire pedig figyelmeztetnek
Emellett a benzint is kijartuk, igy az ejszaka kozepen kellett eloturni a csomagok aljarol a benzint, es toltogetni a gusztustalanul mocskos autoba. Persze a felet melle toltottuk, amint kesobb VinczeG javaslatara fel is gyujtottunk, hogy legalabb valami ertelme legyen. Erre meg is alltak vmi helyiek megkerdezni, hogy minden ok-e, de ezzel a mozdulattal majdnem elulottek, hiszen termeszetesen teljesen reszegek volak:) A nap (hold)fenypontja persze az volt, hogy az ut utols 30km-enek egyik szakasza 2 uton volt lekuzheto: egy rovidebb, kevesbe girbegurba, es egy sokkal csunyabban kinezo. Mi a rovidebbet valasztottuk, bar az egyik sev le volt zarva betonokkal, de megideologizaluk, hogy biztonsagi okokbol. Nem azert volt. Hanem azert, mert miutan leereszkedtel 500m szintet a vaksotetben, kiderult, hogy egy komlas elvitte az utat. Vissza az egesz. De vegulis hepiend, ejfelre szallason, es a kisbolt meg epp nyitva volt, vesz szalami, sajt, sor. Vacsora, alvas. Reggel legszuro pocolas, olajszint, fekbetet check, minden ok, mehetunk tovabb. Tettem egy kisebb kort a varosban, a foteren Lenin szobor, megallt az idх:)
Nem tudom mikor tudunk ujra jelentkezni, itt a 60-as evek Szovjetuniуja van, ami nem az interneten alapul... Lehet hogy sikerul vennunk 3G pucukat:)
Sosem gondoltam volna, hogy VinczeG megprobal felgyujtani valamit :)
VálaszTörlés